Nina Bautz

Egy müncheni lakos horrorszerű mellékhatásokra panaszkodik — a kutatók visszautasítják a vádakat

Sertésinfluenza elleni oltás: Egy kísérleti személy kitálal

(Schweinegrippe-Impfung: Ein Testpatient packt aus)

Egy ártalmatlan szúrás — és akár több ezer emberéletet meg lehet menteni. Ezt gondolta több száz önkéntes, aki 250 eurós költségtérítésért jelentkezett a sertésinfluenza elleni oltás tesztelésére a Ludwig Maximilians Egyetemen.

Egyikük most kilépett a programból: Axel Sch. 40 éves kereskedő. Azt állítja: „az oltás beteggé tett, a vizsgálat felelőtlen“. Augusztus 10-én, néhány órával az oltás beadása után kiverte homlokát a veríték. „Úgy éreztem magam, mintha agyonvertek volna. Harmadnapon már a fejem és a veséim is fájtak, és lázas lettem. Azután köhögési rohamot kaptam, és hirtelen vörös lett a mosdókagyló a vértől.“

Frank von Sonnenburg, a müncheni LMU egyetem orvosa, aki az országos vizsgálatokat vezeti, nem akar hinni a leírásnak: „Ezeknek a mellékhatásoknak nem lehet közük az oltáshoz.“ Nem tagadja, hogy más influenzaoltásokhoz hasonlóan ezután az oltás után is felléphetnek influenzaszerű tünetek. „Ezenkívül az oltás helyén előfordulhat enyhe fájdalom, bőrpír vagy duzzanat.“

Természetesen előfordulhatnak mellékhatások a kísérleti személyeknél. „Pont azért végezzük a vizsgálatot, hogy ezeket kiderítsük. Ha rosszabbra fordulna a járvány, és nem lenne letesztelve az oltás, akkor mindenki felkiáltana.“

Talán túl gyorsan engedélyezték az oltás tesztelését? Tény, hogy ilyen összetételű oltást még nem próbáltak ki embereken. Ulla Schmidt egészségügyi miniszter szerdán kijelentette, hogy már az elejétől fogva úgy érezte, hogy a gyógyszeripar nyomásnak teszi ki. Egyre kritikusabb véleményeket lehet hallani: a Paul Ehrlich Intézet arra figyelmeztet, hogy ennél az oltásnál több mellékhatásra lehet számítani, mint a szezonális influenzaoltásnál. A Gyermekgyógyászok Szakmai Szervzete szerint „esetleg több, ismeretlen mellékhatásra lehet számítani“.

Brit kutatók a Guillain-Barré-szindrómára is figyelmeztetnek. Ezzel az 1976-os amerikai oltáskampányra utalnak, amikor egy hasonló sertésinfluenzavírus elleni oltás 25 ember halálát okozta.

Az USA-ban emiatt tesztelnek csak ún. immunfokozó adjuváns nélküli oltóanyagokat. Az adjuvánsok erősebb mellékhatásokhoz vezettek, magyarázza a vizsgálatokat vezető Frank von Sonnenburg. „Az immunfokozók miatt több antitest termelődik és a test védekező reakciója is nagyobb.“ Szerinte vesefájdalmak és véres köhögés, mint Axel Sch. kísérleti személynél, adjuvánsok esetén sem várhatók el. „Vizsgálataink megbízhatóak.“

Axel Sch. ugyanakkor kitart amellett, hogy panaszait az oltás okozta. „Nem véletlen, hogy pont azután léptek fel.“ Bírálja az egyetemet, hogy túl kevés előzetes felvilágosítást kapott. Három napig feküdt magas lázzal. „Amikor felhívtam az LMU-t, tárgyilagosan csak a kérdőívükön szereplő kérdéseket tették fel, majd a háziorvosomhoz utaltak.“ Most az orvosi költségek és a keresetkiesés megtérítését kéri a vizsgálatokat felügyelő betegbiztosító intézettől.

Axel Sch. már diákként is részt vett orvosi vizsgálatokban. Egy influenzaoltás tesztelésékor már szerzett jó tapasztalatokat az LMU-n. „Ezért egyeztem bele rögtön, amikor megkérdezték, hogy ki akarom-e próbálni az új oltóanyagot.“

Mostanra viszont anyira elvesztette a bizalmát a kutatásban, hogy befejezi az oltás tesztelését. Októberben üzleti útra megy Latin-Amerikába. Azt remélte, hogy gondtalanul utazhat majd, mivel akkor már túl lesz a második oltáson is a hármas sorozatból, amit viszont most nem fog beadatni. „Ennek ellenére nem félek, mivel nem tartozom a veszélyeztetettek közé. És maga a sertésinfluenza sem lehet olyan rossz, mint amilyenek az oltás mellékhatásai voltak.“